Rövid videóban kommentálta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt, hogy 10,2 milliárd euró, mintegy 4000 milliárd forint, felzárkóztatási forrást felszabadított Magyarország számára az Európai Bizottság a szerdai döntésével, mivel megfelelt az ország a független igazságszolgáltatás alapvető követelményének.
Ma délután egymás után egy kedvezőtlen és egy kedvező hír is napvilágot látott a magyarországi kohéziós pénzek tekintetében, amelyek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze röviden.
A Portfolio úgy tudja, hogy már csak a magyar kormány válaszára van szükség ahhoz, hogy a horizontális feljogosító feltételek által blokkolt kohéziós források egy része felszabaduljon. Brüsszeli forrásaink szerint a 13 milliárd eurónyi, más jogállamisági eljárások által nem blokkolt rész 75 százalékának, vagyis 10 milliárd eurónak a kifizetése indulhat meg hamarosan. Magyar részről az Igazságügyi Minisztériumot sürgetik, amely tudomásunk szerint egy technikai jogszabálymódosításra kényszerül.
Nem tett eleget a magyar kormány a jogállamisági feltételességi eljárásban ahhoz, hogy pozitív értékelést adjunk és így lezárhassuk a jogállamisági eljárást – jelentette ki egy csütörtök délutáni brüsszeli sajtótájékoztatón Johannes Hahn. Közben viszont a Reuters értesülései szerint a horizontális feltételek esetében előrelépés mutatkozik a magyar kormány lépéseiben, amivel felszabadulhat némi kohéziós forrás.
„Arra bíztatom az Európai Bizottság képviselőit is, hogy legyenek túl a politikai félelmeiken, és ne az Európai Parlament politikai állásfoglalásainak, hanem a saját szakmai álláspontjuknak megfelelő döntést hozzák” – mondta el Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a mostani, a magyar uniós források felszabadításáról szóló vitáról. Aaz előző uniós támogatási ciklus Terület- és Településfejlesztési (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programok (VEKOP) csütörtöki záróeseményén a politikus így is pozitívan értékelt minden eddigi eredményt az előző kohéziós programok esetében és köszönetet mondott az Európai Bizottság támogatásáért.
Orbán Viktor október 23-i beszédére reagálva Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kijelentette: "Senki sem kötelezi Magyarországot arra, hogy az EU tagja legyen" - számolt be az Index.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, a műsor első részében arról volt szó, hogy a kormány megemelte az idei hiánycélt. Ezt azelőtt jelentették be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kiadta volna a kormányzati szektor második negyedéves egyenlegének alakulásáról szóló adatsort és a Brüsszelnek kiküldött EDP-jelentést. A számokból az is kiderül, hogy a folyóáron, forintban számolt GDP is kisebb lesz, mint azt korábban várták. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A második blokk témája az volt, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat több milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Hogy ez mennyire meglepő fejlemény és mégis mennyi pénzre várunk még, arról Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Miközben az új uniós források brüsszeli kifizetését blokkolják a jogállamisági viták, mégis Magyarország vezeti az erről szóló rangsort az Európai Bizottság adatvizualizációs oldalán. Három egyszerű technikai okkal lehet ezt a furcsa helyzetet megmagyarázni, amely helyzet egyébként nem a magyar teljesítménnyel függ össze, így nem is érdemes egyelőre nagy jelentőséget tulajdonítani neki.
Az Európai Bizottság (EB) levélben kért információkat a kormánytól a felzárkóztatási támogatásokhoz kapcsolódó igazságügyi reform végrehajtásáról - tudta meg a Népszava. A válaszok alapján az EB értékeli a magyar hatóságok teljesítményét, és ha kedvező minősítést ad, akkor néhány hónapon belül elindulhatnak a kifizetések a 22 milliárd eurós támogatás nem befagyasztott részéből. A kormánytól úgy tudjuk, hogy idén 500 milliárd forintnyi uniós forrás beáramlására számítanak.
Nincs határideje az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti megállapodásnak, amelyek nem állnak jól. Emiatt akár 2024 nyarára tolódhat a magyar uniós források lehívásának ideje, főként a helyreállítási forrás esetében lehetnek problémák - derült ki Johannes Hahn költségvetési biztos, szerdai az Európai Parlamentben elmondott beszámolójából.
Noha a múlt héten a kormány megerősítette, hogy technikai előzetes megállapodást kötött az Európai Bizottsággal a magyar igazságügyi reformról, Brüsszelben óvatosak. A törvénymódosítások megszavazására és kihirdetésére várnak. Közben pedig Budapesten találkozik, hogy a forráskifizetésekről egyeztessen Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos, aki Orbán Viktor és Varga Mihállyal is találkozik.
Húsvét előtt küldte vissza utolsó értékelését az Európai Bizottság a magyar kormánynak a vitás ügyekben, azóta pedig szinte semmilyen előrehaladás nem történt a magyar uniós források kiszabadítását illetően. A budapesti kabinet alig oldott meg valamit a brüsszeli kifogások közül, emiatt a Portfolio-nak több forrás is azt mondta, hogy a jelenlegi tárgyalási ütem mellett könnyen a jövő évre csúszhatnak az első utalások. Az Erasmus- és Horizont-programoknál pedig pályaváltás is jöhet.
Miután december 22-én aláírta az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokat rögzítő Partnerségi Megállapodást és a magyar Operatív Programokat is jóváhagyta, elindult egy értelmezési vita arról, hogy végülis milyen feljogosító feltételek miatt mekkora összegű források vannak blokkolva Magyarország felé. Ebben teszünk rendet az alábbi cikkünkkel, gyakorlatilag megismételve a magyar sajtóban elsőként megjelent és pontosnak bizonyuló értesüléseink lényegét.
Az Európai Unió gyakorlatilag befagyasztotta a kohéziós alap keretében Magyarországnak járó 22 milliárd eurós forrást - értékeli pénteki cikkében a Bloomberg hírügynökség a napokban már megjelent fejleményeket azok után, hogy az uniós testülettől fontos és határozott válaszokat kaptak. A Bizottság arra hivatkozik döntésében, hogy hazánk nem teljesített minden szükséges, feljogosító feltételt, többek között felróják, hogy a kormány nem védi megfelelően az emberi jogokat.
A Portfolio értesüléseivel összhangban a Szabad Európa úgy tudja, hogy az Európai Bizottság a tervek szerint szerdán, de legkésőbb csütörtökön elfogadja a magyar partnerségi megállapodást és a hét magyar operatív programot. Kikötik ugyanakkor, hogy csak akkor nyújthat be kifizetési igénylést Brüsszelben a kormány, ha teljesít bizonyos feltételeket.
Az Európai Bizottság egy hónapos haladékot adott a magyar kormánynak arra, hogy meggyőzően kezelje a jogállamisági problémákat, mert különben azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási források jelentős részét függesszék fel amellett, hogy a helyreállítási programunk elfogadása is megakadna – árulta el egy magasrangú brüsszeli illetékes pénteken a Reutersnek.
Mindössze négy technikai-tartalmi jellegű nyitott kérdés van a 2021-2027-es Partnerségi Megállapodás kapcsán az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokon, illetve ezeken felül egy horizontális jellegű ügy is van, így alapesetben a megállapodás felé haladnak a tárgyalások és az év vége előtt akár még valamennyi pénzt át is utalhat Brüsszel a magyar kormánynak, ha sikerül minden vitás kérdést lezárni – rajzolódik ki az EU-Monitor brüsszeli információiból.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállamokban hogyan érvényesülnek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogok és ezek alapján a magyar és lengyel 2021-2027-es uniós felzárkóztatási (kohéziós) források kifizetése is veszélyben van – tudta meg a Financial Times névtelen forrásoktól, illetve az Európai Bizottság uniós értékekért felelős alelnöke, Vera Jourová is nyilatkozott a lapnak (címlapképünkön) éppen aznapra időzítve, amikor a lengyel alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést tervez hozni az EU-s, illetve nemzeti jog egymáshoz képesti viszonyában. A cikk új megvilágításba helyezi a múlt heti hatalmas magyar devizakötvény-kibocsátások ügyét is, mert a jelek szerint nemcsak a helyreállítási források (kb. 7 miliárd euró) első kifizetéseinek potenciális csúszása miatt ment ki hirtelen az állam a nemzetközi piacokra, hanem amiatt is, mert a 38 milliárd eurót elérő 2021-2027-es kohéziós források (vagy azok egy szűkebb része) kifizetése is csúszhat, sőt akár a 2014-2020-as kifizetésekből fennmaradt kb. 8 milliárd euró (vagy annak egy részét) kifizetése is.
Bár már három hete megszáradt a pecsét a 2021-2027-es európai uniós ciklus költségvetésén, az utóbbi időszakban egészen eltérő narratívák láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy jól vagy rosszul járt Magyarország, félig üres vagy éppen félig teli a pohár. Van azonban néhány fontos tény, amiről kevés szó esik, mégis nagyban segíti az eligazodást - mutat rá vélemény cikkében Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.
Még tovább növelné az államadósságot.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Zelenszkij Ukrajna hőse címet adományozta neki, posztumusz.
A velencei esküvő visszhangja.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
