Nincs határideje az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti megállapodásnak, amelyek nem állnak jól. Emiatt akár 2024 nyarára tolódhat a magyar uniós források lehívásának ideje, főként a helyreállítási forrás esetében lehetnek problémák - derült ki Johannes Hahn költségvetési biztos, szerdai az Európai Parlamentben elmondott beszámolójából.
Noha a múlt héten a kormány megerősítette, hogy technikai előzetes megállapodást kötött az Európai Bizottsággal a magyar igazságügyi reformról, Brüsszelben óvatosak. A törvénymódosítások megszavazására és kihirdetésére várnak. Közben pedig Budapesten találkozik, hogy a forráskifizetésekről egyeztessen Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos, aki Orbán Viktor és Varga Mihállyal is találkozik.
Húsvét előtt küldte vissza utolsó értékelését az Európai Bizottság a magyar kormánynak a vitás ügyekben, azóta pedig szinte semmilyen előrehaladás nem történt a magyar uniós források kiszabadítását illetően. A budapesti kabinet alig oldott meg valamit a brüsszeli kifogások közül, emiatt a Portfolio-nak több forrás is azt mondta, hogy a jelenlegi tárgyalási ütem mellett könnyen a jövő évre csúszhatnak az első utalások. Az Erasmus- és Horizont-programoknál pedig pályaváltás is jöhet.
Miután december 22-én aláírta az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokat rögzítő Partnerségi Megállapodást és a magyar Operatív Programokat is jóváhagyta, elindult egy értelmezési vita arról, hogy végülis milyen feljogosító feltételek miatt mekkora összegű források vannak blokkolva Magyarország felé. Ebben teszünk rendet az alábbi cikkünkkel, gyakorlatilag megismételve a magyar sajtóban elsőként megjelent és pontosnak bizonyuló értesüléseink lényegét.
Az Európai Unió gyakorlatilag befagyasztotta a kohéziós alap keretében Magyarországnak járó 22 milliárd eurós forrást - értékeli pénteki cikkében a Bloomberg hírügynökség a napokban már megjelent fejleményeket azok után, hogy az uniós testülettől fontos és határozott válaszokat kaptak. A Bizottság arra hivatkozik döntésében, hogy hazánk nem teljesített minden szükséges, feljogosító feltételt, többek között felróják, hogy a kormány nem védi megfelelően az emberi jogokat.
A Portfolio értesüléseivel összhangban a Szabad Európa úgy tudja, hogy az Európai Bizottság a tervek szerint szerdán, de legkésőbb csütörtökön elfogadja a magyar partnerségi megállapodást és a hét magyar operatív programot. Kikötik ugyanakkor, hogy csak akkor nyújthat be kifizetési igénylést Brüsszelben a kormány, ha teljesít bizonyos feltételeket.
Az Európai Bizottság egy hónapos haladékot adott a magyar kormánynak arra, hogy meggyőzően kezelje a jogállamisági problémákat, mert különben azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási források jelentős részét függesszék fel amellett, hogy a helyreállítási programunk elfogadása is megakadna – árulta el egy magasrangú brüsszeli illetékes pénteken a Reutersnek.
Mindössze négy technikai-tartalmi jellegű nyitott kérdés van a 2021-2027-es Partnerségi Megállapodás kapcsán az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokon, illetve ezeken felül egy horizontális jellegű ügy is van, így alapesetben a megállapodás felé haladnak a tárgyalások és az év vége előtt akár még valamennyi pénzt át is utalhat Brüsszel a magyar kormánynak, ha sikerül minden vitás kérdést lezárni – rajzolódik ki az EU-Monitor brüsszeli információiból.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállamokban hogyan érvényesülnek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogok és ezek alapján a magyar és lengyel 2021-2027-es uniós felzárkóztatási (kohéziós) források kifizetése is veszélyben van – tudta meg a Financial Times névtelen forrásoktól, illetve az Európai Bizottság uniós értékekért felelős alelnöke, Vera Jourová is nyilatkozott a lapnak (címlapképünkön) éppen aznapra időzítve, amikor a lengyel alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést tervez hozni az EU-s, illetve nemzeti jog egymáshoz képesti viszonyában. A cikk új megvilágításba helyezi a múlt heti hatalmas magyar devizakötvény-kibocsátások ügyét is, mert a jelek szerint nemcsak a helyreállítási források (kb. 7 miliárd euró) első kifizetéseinek potenciális csúszása miatt ment ki hirtelen az állam a nemzetközi piacokra, hanem amiatt is, mert a 38 milliárd eurót elérő 2021-2027-es kohéziós források (vagy azok egy szűkebb része) kifizetése is csúszhat, sőt akár a 2014-2020-as kifizetésekből fennmaradt kb. 8 milliárd euró (vagy annak egy részét) kifizetése is.
Bár már három hete megszáradt a pecsét a 2021-2027-es európai uniós ciklus költségvetésén, az utóbbi időszakban egészen eltérő narratívák láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy jól vagy rosszul járt Magyarország, félig üres vagy éppen félig teli a pohár. Van azonban néhány fontos tény, amiről kevés szó esik, mégis nagyban segíti az eligazodást - mutat rá vélemény cikkében Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.
A brüsszeli EU-csúcstalálkozón Lengyelország, a visegrádi csoporttal és a közép-európai országokkal együtt, az egyik meghatározó hangot jelentette, ez a hang döntött végül a kompromisszumról, a győzelemről - szögezte le szerdai parlamenti beszámolójában Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.
Északkelet-Magyarország négy megyéjéből és a hozzájuk kapcsolódó határmenti területekből egy új fejlesztési célterületet hozott létre a kormány és egyúttal rögtön el is fogadott a területtel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket – derül ki a friss Magyar Közlöny két kormányhatározatából. A döntésekből jól kirajzolódik, hogy részben a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus elérhető pénzeire épül majd az érintett térség fejlesztése.
Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.
Február 1-jére Lisszabonba hívta a Kohézió Barátai nevű formáció 16 tagját a portugál miniszterelnök, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésről egyeztessenek, ami újabb jele annak, hogy februárban rendkívüli EU-csúcs várható erről a témáról. Ez egyébként várhatóan belga-módra tartott esemény lesz, azaz addig maradnak a vezetők, ameddig meg nem állapodnak a keretköltségvetés végső számairól és feltételeiről – írja a Politico a ma reggeli hírlevelében.
A december 12-i brit előrehozott választásokon váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormányzásra Boris Johnson pártja, így jövő január 31-én megtörténhet a Brexit. A gyakorlatban viszont 2022 végéig is benne maradhat még az Egyesült Királyság az Európai Unióban, ez pedig remek hírnek tűnik Magyarország számára is, hiszen kevesebb EU-s pénzt bukhatunk, mint amivel eddig számolhattunk. Mai videónkban ezt a komplex témát járja körbe Weinhardt Attila, a Portfolio Uniós Források rovatának vezető elemzője.
Címlapkép forrása: MTI/EPA Olivier Hostlet
Magyarország számára elfogadhatatlan a kohéziós pénzek tervezett nagyarányú megvágása, ugyanis az egyelőre kevésbé jól teljesítő uniós tagországok megerősödésével egész Európa gazdasága sikeresebb lesz - jelentette ki az igazságügyi miniszter Hágában, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.
Több területen is a vesztese lehet Magyarország az új, 2021-2027-es uniós költségvetésnek - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond. A külpolitikai elemző szerint a Brexit is egyrészt negatívan fogja érinteni Magyarországot, másrészt megágyaz a skót függetlenedésnek Nagy-Britanniától, nem beszélve az északírekről és a walesiekről.
Bár az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi EU-pénz áramlott a gazdaságilag fejletlenebb 6 magyar régióba és Közép-Magyarországra, mégsem javult érdemben ezek relatív versenyképessége se 2016-ról 2019-re, se 2010-ről 2019-re – derült ki az Európai Bizottság most közzétett regionális versenyképességi indexéből. Ez összességében lehangoló eredmény, de van remény arra, hogy ez a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaival majd változni fog, mert még inkább csak a fejletlen régiókra koncentrálódnak majd a források és az eddiginél is átgondoltabb, a problémákat célzottabban kezelő fejlesztési stratégiát vár a magyar hatóságoktól az Európai Bizottság. A keretek kialakításáról egyébként a háttérben már el is indult a két fél közötti informális egyeztetés.
Tovább erősítenék a pénzügyi rendszer biztonságos működését.
Közel 150 bérlakásból álló építkezés indul.
Az összehasonlítható 2023-as adatok alapján.
A pénteki eseményeket követően kellett meghozniuk a döntést.
A biztosítók épp most dolgoznak a tarifákon.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
